TOP termékek

Széchenyi Infoblokk

Kiemelt partnerünk

Tanúsítvány

Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz

Segíthetünk?  +36303370282 | info@tacklebait.hu

Blog

A csalik színei, avagy vajon mit látnak a halak?

Fordán Krisztián
2021.06.07 18:38
A csalik színei, avagy vajon mit látnak a halak?

A csalik színei, avagy vajon mit látnak a halak?

Szentül hiszem, hogy a csalik színével kapcsolatos kérdéskör az, ami a method feeder horgászat egyik legmegosztóbb témája. Mindenkinek van erre tudományos vagy áltudományos magyarázata. De valójában mi is az igazság, vagy hol és miben keressük azt?

Annyi biztos, hogy a horogcsali gyártók részéről, köszönhetően az óriási igényeknek és a piacért folytatott harcnak, jobbnál jobb megoldások láttak és látnak napvilágot. Ezért is merül fel sokszor az a gondolat, hogy ez biztosan nem a halaknak, hanem nekünk, a horgászoknak szól! Nem gondolom, hogy én leszek a Nagy Sándorhoz és a phrügiai Gordion városához kötődő legendához hasonló rejtély megoldója, de azért vizsgáljuk meg a háttérben meghúzódó tudományos részt természetesen „fogyasztható” koncentrációban.

Mit látnak a halak?

Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a „helyesnek vélt” válaszokhoz, fontos tisztában lenni a halak szemének felépítésével, amely sok kérdést fog más meglátásba helyezni. Bár jó néhány fejlett emlős esetében nem tudunk beszélni színérzékelésről, így logikus válasz lenne az is, hogy akkor egy jóval „fejletlenebb” életforma, mint a halak valószínű, hogy nem látnak színeket. Természetesen a világ nem fekete és fehér, így az evolúció sem ennyire logikus, ezért a halakról bizonyosan igaz a következő állítás, hogy érzékelik a színeket. Gondoljunk csak bele, ha ez nem lenne igaz, akkor egyes halfajok esetében miért alakult ki a hím és nőstény egyedek közötti nemi szelekció?

Senkit nem akarok untatni anatómiai dolgokkal, nagyon jó írásokat lehet találni a neten, ezért csak a számunkra fontos tényeket emelem ki, ami majd hozzásegít minket a megfelelő szín kiválasztásához, illetve a halak viselkedésének megértéséhez.

Az első és legfontosabb tudományos tény, hogy a methodozás szempontjából releváns halak rövidlátók... A mi szempontunkból érdekes megállapítás az is, hogy a pontyfélék esetében az éleslátás távolsága csak 1-5 centiméterre redukálódik le. Ez felvethet további, a témához szorosan kapcsolódó kérdést: a szaglást, amit egy másik írásban fogunk majd megvizsgálni. Annyi biztos, hogy a pontyhorgászat esetében a szín mellett a szaglás is komoly tényező, mivel a halak szaglása még a pontyfélék esetében is fejlettebb, mint a látásuk.

A lényeg a lényeg és tudományos megállapítás, hogy a halak érzékszervei közül a szem rendelkezik olyan felépítéssel és „szervekkel”, amely lehetővé teszi a színérzékelést. Ezért 100%-os biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a csali színeknek van jelentősége. De mennyi?

A víz színelnyelése

A csalik esetében tapasztalható színkavalkádnak – legyen szó a rikító vagy a manapság divatos „washed”, vagy nevezzük egyszerűbben fakóbb típusnak – is van vagy lehet tudományos alapot találni, ami nem más, mint a víz színelnyelő képessége.

Induljunk ki abból, hogy a pontyok látás szempontjából, „nem a legkeményebb labdák a szertárban”. Így az a tény, hogy a víz színelnyelése 5 métertől mérhető, egy „gyengébb képességű” érzékszervvel megáldott hal, illetve a zavarosabb víz esetében ez jóval más képet mutat. Nézzük meg, hogy a színek közül milyen rangsort lehet felállítani a láthatóság szempontjából. Lényegében a spektrum (színkép) tartományából először a nagy hullámhosszúságú „élénk” színek – ilyen az élénkvörös és a narancs – nyelődnek el, míg a sárga relatíve sokáig bírja. Ez adhat magyarázatot arra, hogy a mélyebb vagy a „koszosabb” vizeken miért működik ez vagy az a szín.

A megoldás: teszteljünk!

Azt gondolom, hogy néhány igen érdekes dologra derült fény, amiről vagy tudtuk, vagy sejtettük az igazat. Annyi biztos, hogy a csaliszínekkel érdemes „játszani” akár a napszak, akár a vízmélység, de akár az etetőanyagunk színének függvényében is. Általános igazságot ne keressünk, mert nem fogunk találni. Saját tapasztalatom szerint keressük a végleteket, ami a következőt jelenti: legyen nálunk rendkívül rikító színű és kevésbé hivalkodó spektrumú csali és ezek működését tudjuk a legegyszerűbben „letesztelni” az előző mondatban leírt változók viszonylatában.

Fontos leszögezni, hogy a csalik színei mögött igenis van tudomány, de a siker kulcsát csupán ebben keresni, az valószínűleg tévútra vihet bennünket. A method feeder esetében az etetőanyag, a csali és az egyéb csalogató anyagok komplex rendszere adja a megoldást és teszi a pontot a mondat végére.

Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy Te mit gondolsz erről? A véleményedet oszd meg velem!