Garbolino rakósbotos gumik tesztje – csőgumik pontyozáshoz
Garbolino rakósbotos gumik tesztje – csőgumik pontyozáshoz
Rakósbotos pontyozás????
Igen, ha 25-30 éve, vagy még korábban az első karbon rakósbotok idején valaki ezt a szóösszetételt emlegeti, valószínűleg furcsán néztek volna rá a versenyző társak. A versenyzés és a rakósbotos technika egyáltalán nem a pontyozásról szólt. De a horgászat fejlődött az „evolúció” megállíthatatlan. Nem csak az úszós szakágban, hisz amikor az első feeder-picker botok születtek azokat szintén finom pecára szánták, míg ma a bojlisokat lepipáló méretű pontyokra horgásznak feeder botokkal.
Az úszós technikákban is szélesedett a felhasználhatóság, már sok éve találunk a match és bolonyai botok között is kifejezetten nagyhalazásra alkalmas felszerelést, tőlünk messze keleten akár 8-10 méteres orsó nélküli, gumizatlan!!! teleszkópos botokkal horgásznak testes halakra, nálunk pedig már rég elterjedt a pontyok üldözése rakósbotokkal. A legtöbb intenzíven telepített tó alkalmas erre, a helyi versenyek jó része ilyen vizeken zajlik, de akár országos vagy európai szinten is vannak versenypályák – gondoljunk csak a Maty érre – ahol szükséges a pontyos topset.
Jól összehangolt felszereléssel, megfelelő terepen, kellő rutin mellett bátran horgászhatunk nagy halakra. A megfelelő felszerelés egy kicsi, de annál lényegesebb részével szeretnék foglalkozni a következő sorokban.
Ha a rakós botunkat használni szeretnénk, elengedhetetlen a megfelelő begumizása. Itt a hal fárasztását a gumi végzi, így a gumizást a várható halak fajtájához-méretéhez kell igazítanunk. Ahogy halottam már több embertől: A jól megválasztott gumi méret és gumizási módszer olyan, mint egy tökéletes fékrendszerű orsó.
A Garbolino kínálatában többféle gumit is találunk, lefedik a teljes gumizási szükségleteket. Most az egyik legáltalánosabban használható csőgumijukat vizsgáljuk meg részletesebben.
Garbolino Fighter Hi-Stretch Super Soft Hollow Elastic
Szép hosszú hangzatos név, szolgai fordítás mellett: Garbolino Harcos Nagyon Nyúlékony Szuper Lágy Üreges Elasztikus!
Sokat ígérő felsorolás. De lássuk mit tudunk kihozni belőle!
Mit tudunk meg a csomagolásról:
- 8 különböző vastagságban érhető el 1,2mm-3,2mm-ig, #2-24- es erősségig, azaz a keszegezéstől a kemény pontyozásig
- 5 m-es kiszerelésben kapható, igy egy csomaggal 2 átlagos topsetet gumizhatunk
- két, különböző komponensekből álló rétege van: cél megfelelő nyúlás és megfelelő erő
- a külső réteg sziliconnal van kezelve az alacsonyabb súrlódásért
- a felülete kopásálló és selymesen sima
- nagyon magas nyúlási tényezővel rendelkezik
Mire is voltam kíváncsi? Mit jó tudni egy adott gumiról?
- érdekelt, hogy a csomagon szereplő átmérő menyire fedi a valóságot. Ennek ellenőrzésére egy tolómérőt használtam. Gumi hengert megmérni nem is olyan egyszerű igy megelégedtem a tized milliméteres pontossággal
- fontos tényezőnek tartom a gumi tömegét. Persze sokan erre csak legyintenek, hogy elhanyagolható, pedig mindenki tapasztalhatta már hogy a nehezebb gumival mennyivel lógósabb lesz egy bot, mennyivel jobban meg tudja húzni az a kis plusz súly a bot elejét. A mért adat az 5 m-es gumira vonatkozik.
- a csomagolás azt ígérte, hogy nagyon magas nyúlási tényezője van. Persze ez szép, ha így van, de nem mindegy, hogy milyen karakterisztikával éri el az adott gumi a maximális nyúlását. Ezt igyekeztem modellezni barkács, otthon fellelhető eszközökkel.
- hol a vége, mekkora a maximális teherbírás? Érdekes adat lehet ez is, bár azt gondolom, egy helyesen összeállított szerelék leggyengébb pontja sosem lehet a gumi. Nyúljon ki a horog inkább, vagy menjen el az előke, ha olyan az ellenfél, ami meghaladja a felszerelés képességeit. Tény, hogy láttam már halat távozni a botból kitépett gumival, de ott valószínűleg a gumi sérült volt, vagy elöregedett. De ha már méricskélni kezdtem akkor addig terheltem mindegyik gumit amig el nem szakadt!
A mérési adataimat az alábbi táblázatok tartalmazzák:
A sok száraz adat után egy kis magyarázat és értékelés:
A teljes méretsorból a két legvékonyabb – 1,2 és 1,5 mm-es – nem volt nálam a teszteléskor.
A gumik kibontása után először az átmérőket ellenőriztem tolómérővel. A különbségek jól láthatóak.
A vastagság mérése két helyen okozott csak meglepetést. Ahogy a táblázatból látszik a gyári megadott méretek stimmelnek kivéve a 2,5mm és a 2,8mm-es gumit. A gyárilag 2,5mm-est 2,6 mm-nek, a gyárilag 2,8mm-est pedig 2,7mm-nek mértem.
Ezt követően egy egyszerű grammnyi pontosságú konyhai mérleggel a tömegüket mértem meg. A gumikat nem vágtam el, igy az adat az 5 m hosszúra vonatkozik, ennek a fele megy bele egy átlagos topsetbe. A súlyok között ahogy az várható is volt a vastagság függvényében jelentős különbségek vannak. A vastagabb gumik esetében a 2,5 m-re vetített súly 13-16 gr. Ez elég jelentős plusz tömeget jelent, hisz tudjuk a 2,5-2,7 méteres topsetek valahol 35-40 gr körül mozognak, azaz a gumizás a topset súlyát akár a 30-40%-kal is növelheti.
A tömeg méréskor – ahogy a vastagság mérésnél is – a 2,5-ös és a 2,8-as gumi adott érdekes értéket, ugyanis ez a két gumi grammra pontosan ugyan olyan nehéz. Ahogy fent írtam a mért vastagságuk között is csak 0,1 mm a különbség, súlyra pedig egyeznek. Ennek ellenére már kézbe véve is érezni, különböző karakterisztikája van a két guminak, azaz biztosan az anyagösszetételük más.
Eddig a mérés egyszerű volt, ezután jött a neheze. Hogyan is lehetne nyúlási tényezőt mérni, hogyan lehetne a gumik felkeményedéséről, karakterisztikájáról információhoz jutni? Hát ez úgy volt, mint a viccben:
„Nem is lehet barkács megoldással nyúlási tényezőt mérni! Na várj: Fogd meg a söröm!! ????”
Kerestem egy seprűnyelet, némi szigetelőszalagot, filctollat, egy centit, egy kis vödröt (ami a későbbiekben tényleg kicsinek bizonyult), és előkotortam pár ősrégi mázsa súlyt.
A gumik végére egy egyszerű csomót kötöttem, egyforma hosszú szakaszon filccel megfestettem őket, majd a seprőnyélre tekertem és szigszalaggal rögzítettem. A seprűnyél egy létra és egy garázsajtó segítségével szem magasságba került.
A gumi végén lévő csomóra egy damilból kötött füllel rögzítettem a kis vödrömet, amibe elkezdtem belepakolni a mázsa súlyokat, ezekkel lépésről lépésre terhelve a gumit. 20-as damillal kezdtem, ez hiba volt, a 2,3-as guminál előbb szakadt el a damil, mint a gumi.
Ezt követően 40-es damilból kötöttem, ami a 2,8-as guminál adta meg magát. A 3,2-es guminál már erős dacron zsinórt használtam.
Minden lépésnél rögzítettem a gumit terhelő tömeget és a megfestett gumi szakasz nyúlását. Ezeket a mért adatokat tartalmazzák a fenti táblázatok. Az egységnyire festett szakasz kiindulási hossza, és az adott terheléshez tartozó megnyúlt hosszból számoltam a %-ban megadott nyúlási tényezőt. A rendelkezésemre álló súlyokkal igyekeztem a legtöbb mérési pontot felvenni. Mindegyik guminál elmentem a maximális nyúlásig, majd tovább terheltem addig amig el nem szakadtak. A vastagabb gumik teherbírása-szakító szilárdsága eléggé meglepett….
- az 1,8-as gumi 1240 gr-nál elérte a maximális nyúlását (több mint hétszeresére nyúlt), majd 1340 gr-nál elszakadt a csomónál
- a 2,1-es gumi szintén több mint a hétszeresére nyúlva 1440 gr-nál feszült meg teljesen, de egészen 2400 gr-ig bírta, majd elszakadt. Nem a rákötött csomónál, hanem valószínűleg a hanyag rögzítésem miatt megcsúszott a seprűnyélen, és ott kirojtosodva adta meg magát.
- a 2,3-ös gumi egészen 3 kiló terhelésig nyúlt, majd 10 dekánként növelve a tömeget egészen 3,7 kilóig bírta. Ekkor szakadt a csomónál. Ez a gumi nem nyúlt ki a 7-szeresére, egy kicsivel alatta maradt.
- a 2,5-ös gumi a csajos pink színe ellenére már egy igazi vadölő, 3,5 kilónál keményedett fel teljesen, és 5 kiló teher kellett neki, hogy feladja. A maximális nyúlás itt is kicsivel hétszeres alatti.
- a 2,8-as guminál már vödröt cseréltem, egyrészt mert az elsőt rommá törtem, másrészt abba nem fért bele annyi súly amire szükség volt. ugye a 2,8-as gumi tömege egyezett meg a 2,5-ösével, és átmérőben is csak 0,1 mm a mért különbség. A két gumi mégis eltér, a 2,5-ös gumi kisebb húzóerőknél lágyabban viselkedik, lényegesen jobban nyúlik, mint egy mérettel vastagabb társa. A teljes nyúlást viszont mindegyik 3,5 kilónál érte el, de a 2,8-as egészen 6,5 kilóig bírta, ott szakad el.
- 3,2-es gumit én még sosem használtam. Ha fogok is akkor biztosan nem az allround jellegű botommal, hanem egy rövid, brutális marginnal fogom élesben kipróbálni. Ez a gumi egy kilós pontynál alig jön ki a botból, nyugodtan be lehet ülni vele bokorpecára 25/25-ös szerelékkel, ha a botunk bírja. 600 gr-nak megfelelő húzóerőnél kezd el igazán dolgozni, és egészen 5 kiló-nak megfelelő húzóerőig dolgozik. Ez félelmetes!!! harcsára pergető ismerőseim állítanak be 4-5 kilós fékerőt az orsóikon, igaz nekik 28-as körüli fonott van fenn. Na olyat már ne tegyünk semmilyen rakósbotra, mert a szerelék leggyengébb pontja a botunk lesz… a 3.2-es gumin egyébként 8,5 kiló úgy lógott, hogy a külső rétege már megszakadt!
Remélem, hogy a kis táblázat, vagy a hozzá tartozó diagramm segíthet nektek a megfelelő gumi kiválasztásában. Javasolni csak annyit tudok, hogy jobb az óvatosság, a rakósaink tagjai nem épp olcsó mulatságok, és ha olyan halba akadunk, mint egy tengeralattjáró, valaminek engedni kell. Legyen az a horgunk, vagy az előkénk…
Még egy kis segítség, ami jól jöhet. Egy régi angol magazinban láttam Tom Pickering tollából az alábbi ajánlást. Érdemes megszívlelni, nem számít az úr kezdőnek a szakmában!
Összefoglalva a tapasztaltakat:
A Garbolino Hi-Stretch gumija köszönhetően a kétrétegű felépítésének valóban tudja azt az erőt és nyúlást, amit ígérnek. A méretsorból biztosan kiválasztható az, ami az adott körülményekre a legoptimálisabb lehet. Nagy előnye az 5 méteres kiszerelés, igy 2 db átlagos topset gumizása megoldható vele, kevés hulladékkal, vagy akár a nélkül. Ár-érték arányban tökéletes választás, próbálátok ki minél többen!
Szerző: Szigeti László
