Abért-tavi titkok és praktikák, avagy itt mindig fúj a szél…

Hamarosan elérkezik az idei év talán legjobban várt method versenye az Abért-tavi Országos Method Döntő. Nem titkolt szándékunk volt, hogy ennek apropójából néhány érdekességet és horgászpraktikát osszunk meg az blogolvasókkal. A soron következő írásunkban a közkedvelt Abért-tó szeszélyességét adó széllel, és az abból eredő áramlással foglalkozunk.

Ez egy igen szeles Method OB Döntő lesz...

A horgászok a tó elhelyezkedéséből eredően folyamatosan ki vannak téve a szélnek, lényegében az Abért-tavon igen kevés az olyan nap, amikor nincs szél. A Kőszegi-hegység jóvoltából igen változatos, és ami a horgászat szempontjából érdekes, gyorsan változó széljárás jellemzi. A korábbi részekben érintett tókialakítás és az előbb említett szeles körülmények miatt az Abért-tó sokszor olyan áramlást tud produkálni, mintha nem is egy tóról lenne szó. Azok számára akik még nem vagy nem túl sokat horgásztak itt, ezt a tényt nagyon komolyan számításba kell venni. Hogy miért is? Lássuk!

A szeszélyes Abért és ami mögötte van...

Az abiotikus tényezők hatásai...

Az Abért-tavon az abiotikus tényezők a szokásosnál is hangsúlyosabban tudnak „működni”, és egyes környezeti tényezők az egyik pillanatról a másikra képesek változást okozni a horgászatban. Vegyük sorba – egy kis tudományt csempészve a blogba –, hogy milyen abiotikus tényezőkkel kell számolnunk!

A fény mint környezeti tényező. Aki horgászik az tudja, hogy a napsütés mértéke mennyire lényeges, ez nincs máshogy itt sem. A partközeli peca az egyik percről a másikra képes feléledni, ha a fényviszonyok kedvezően alakulnak, illetve ezzel ellentétesen képes a nullára redukálódni is.

Van, hogy egy pillanat alatt megfordul a világ...

A szél mint környezeti tényező. Az előzőekben már érintettük, hogy az Abért-tó mennyire szeszélyes tud lenni, és ennek legfőbb oka a szél. A változatos széljárásnak köszönhetően a légnyomásváltozás is dinamikusabb, ami tovább növeli a tó „kiszámíthatatlanságát”.

Természetesen nem kell fizikusnak lenni, de azért nem árt a leírtakat számításba venni egy eredményes versenytaktika megtervezése során.

Tartsd kontroll alatt a körülményeket...

Először is vegyük górcső alá az etetőanyagot! Amennyiben a fenti tényeket vesszük alapul, akkor adja magát a dolog, hogy „nehéz” vagy „elnehezített” etetőanyaggal kell horgászni, mely jobban ellenáll az áramló víznek. Mi lesz az eredménye, ha kellő figyelmet fordítunk erre? Jellemzően a tavaszi „lassabb” pecák esetén lesz igazán nagy jelentősége, mivel lesz elég csalogató anyag a kosár körül keresgélő halak számára. A nyári haldömpinges verseny esetében is ügyelni kell, hogy olyan csalogatóanyagot válasszunk, ami remélhetően az etetésen marad. Apropó, etetés! Az olykor folyókat megszégyenítő áramlást produkáló Abért-tavon, hogy hova etetünk és az etetés hol lesz, egy egészen relatív dolog. Gyakori hiba ez is, hogy pontos etetés mellett sem találjuk meg a halakat, ezért kell „megkeresni” azt a helyet, ahova végül is a mederfenékre ért az etetőanyag, és azt tekintve origónak, kell a halfogást megkezdeni. Ez az előbbi szituáció igen frusztráló tud lenni. Mondok is néhány példát! Az igen gyakori Kőszeg felőli szél esetén, a láb alatti etetés valós helye, szinte mindig beljebb lesz, mint azt a hullámzásból gondolnánk, mivel a partoldalról visszaverődő hullámok a mederfenéken egy ellentétes mozgást generálnak, ami a csalogatóanyagot beljebb „tolja”. Természetesen ez nem „Szentírás”, de igen érdemes odafigyelni, hogy ha egy szeles napon, egy jónak vélt helyen és egy pontos horgászat esetén sincs eredmény, akkor a megoldást valahol itt érdemes keresni.

Hogy érdemes tölteni…

Az etetőkosár töltése, pontosabban annak metódusa is egy külön történet, amire érdemes odafigyelni. A duplán töltés tapasztalatom szerint alap, viszont amire figyelni kell, hogy az első adagot bele kell préselni a kosárba. Ennek egyszerű oka van: az áramlás, mert főleg a kora tavaszi és a késő őszi időszakban, amikor a halak kevésbé aktívak és a kapásintenzitás is lassabb, kiemelt fontosságú, hogy az „etetésre” odaúszó halak találjanak még valamit a method kosárba.

„Speciális” method kosarak az Abértra...

A horgász felszerelések fejlődésének köszönhetően egész jó method kosár alternatívák állnak rendelkezésre, melyekkel szinte gyerekjáték az Abért-tavi körülményekhez igazodni. Lássuk is, hogy melyek ezek és miért is érdemes őket választani!

Speciális kosár, egy speciális helyre...

A Preston ICS In-line Banjo XR és a Guru Hybrid Feeder Inline method kosarak kialakításuknál fogva tökéletesen helytállnak az erősebben áramló állóvizekben. Micsoda ellentmondás egy mondatban, de az igazság ez! Mindkét kosártípus emelt oldalfallal rendelkezik, ami több szempontból is igen hasznos. Az első, hogy a becsapódáskor kevesebb etetőanyag hullik le. A második a nyári időszakban favorit kukoricás jellegű etetőanyagokat könnyebben és akár kézzel is be tudjuk tölteni.

Ez a kosár sok lehetőséget rejt...

Végül pedig a lényeg, hogy a magas oldalfal sokkal jobban helyben tartja az etetőanyagot az áramló vízben, mint a klasszikus „flat típusok” esetében.

Pár szóban érintettük az etetőanyag kérdését, részletesen a következő írásunkban fogunk erről a témáról értekezni, addig is mindenkinek jó horgászatot kívánunk!

TACKLEBAIT MINDENT A HORGÁSZOKÉRT!