Abért sorozat, avagy egy horgászat története

Az Abért tavi sorozatunkban már érintettük a víz történetét, a különböző abiotikus tényezőket és még sok más fontos dolgot. A most következő részben a legutóbbi cikkben már beharangozott végszerelék kerül a porondra. Köztudott, hogy az Abért II. tó évek óta stabil versenyhelyszín a method szakág vonatkozásában. Ráadásul az a megtiszteltetés érte a tavat és annak kezelőjét, hogy 2022. szeptember 15-18. között itt kerül megrendezésre a METHOD FEEDER OB.

A method feeder népszerűsége töretlen, amelynek okát sokan és sok szempontból vizsgálták. Én azt gondolom, hogy az egyik lehetséges válasz a kérdésre az egyszerűség. Mielőtt pálcát törnénk az előző mondat felett, kezeljük helyén a dolgokat. Az egyszerűség magyarázatát, az alacsony eszközigényben és a technika relatív könnyű elsajátításban találjuk meg.

Milyen a szabályos method végszerelék?

Először is tegyük tisztába a method feeder versenyszabályzatban foglaltakat, hogy mit is takar egy szabályos végszerelék.

• „26. A horgászat során megengedett kosárfajták: töltögetős (flat) method kosár, hibrid és pellet kosár. A kosarak töltőszerszámmal és kézzel egyaránt tölthetők, de a kosár az etetőanyaggal nem fedhető be. Tilos az in-line open end (mindkét végükön nyitott) kosarak és a bordás kosár használata. A horog előke etetőanyagba tömése megengedett.”
• „27.1 Csak method-feeder technika használható, tehát az etetőanyagot (vagy földet, pelletet, stb.) tartalmazó kosáron keresztül kell futnia a főzsinórnak, a kosarat felül nem lehet megütköztetni.
• „27.2 A megengedett legnagyobb horogméret 10-es, a horog öblének átmérője 7 mm. Ennél nagyobb horog semmilyen esetben sem használható. A horgászathoz kizárólag szakáll nélküli (barbless) horgok használhatók!””
• „29.1 A horogelőke hossza maximum 25 cm lehet.”
• „29.2 A horogelőke csak monofil (normál áttetsző vagy színes damilból, vagy fluorocarbon) zsinórból készülhet, de a csalitüskét lehet egy kis fonott zsinórdarabra kötni. Fonott zsinór főzsinórnak, dobóelőkének, valamint előkének sem használható! Kivételt képez az etetőbot, melyen lehet fonott dobóelőkét (hossza max. 10 méter) használni.”

Ez egy teljesen szabályos method szerelék...

A fentiek alapján könnyen el lehet képzelni, hogy néz ki egy a METHOD VSZ-nek megfelelő végszerelék!

Az abérti method szerelék!

Alapvetően nagy csodára nem kell számítani, mivel ezen a vízen a klasszikus flat kosaras és a rövid csalitüskével kombinált horogelőke a leggyakrabban alkalmazott végszerelék kombináció. Hogy az a bizonyos klasszikus flat kosár melyik gyártótól van, szinte teljesen mindegy. Természetesen a jól kombinálható és variálható megoldások alkalmazása szerencsésebb. Még egy fontos érv szól – a cserélhető száras – method kosarak mellett, hogy kevesebb bottal meg lehet oldani, mivel a végszerelék megbontása nélkül lehet kosár méretet és típust cserélni.

A cserélhető kosarak előnye sokszor felfoghatatlan...

Azonban, akik már olvasták a korábbi írásunkát és esetleg horgásztak az Abérton, ők bizony jól tudják, hogy ennél szelesebb, és ezáltal szeszélyesebb horgásztó kevés van. Képzeljük el, hogy egy a horgászatra szánt nap során kaphatunk itt szelet a „szélrózsa” minden irányából, aminek eredményeként indulhat az újratervezés.

Variációk egy témára, avagy azok a „sokarcú” method kosarak

Az „Abért-tavi titkok és praktikák, avagy itt mindig fúj a szél…” című részben már szóba kerültek egy bizonyos kialakítású method kosarak, melyeket rendkívül eredményesen lehet alkalmazni az „abérti körülmények” között. Hogy miért is? Lássuk! A Preston ICS In-line Banjo XR és a Guru Hybrid Feeder Inline method kosarak kialakításuknál fogva tökéletesen helytállnak az erősebben áramló állóvizekben, erre ékes példa az Abért II. tó. A megemelt oldalfal miatt további szempontból is igen hasznos, jöjjenek a példák: Első, hogy a becsapódáskor kevesebb etetőanyag hullik le, a második a nyári időszakban favorit kukoricás jellegű etetőanyagokat könnyebben, és akár kézzel is be tudjuk tölteni.

Mert a méret a lényeg...

A címadó gondolat magyarázataként most pedig rátérünk azokra a bizonyos horgászat tanulságaira...

A lábalatti method varázsa!

A METHOD OB Döntő előtti hétvégén két márka verseny is lesz az Abért tavon, így ennek apropójából egy rövid „gyakorlásra” kiruccantunk páran methodozni. Az időszaknak megfelelő csalogató anyagokkal készültünk, ami csemegekukorica, és egy szénhidrátos etetőanyag volt. A felszerelésünket a közkedvelt „láb alatti” methodozáshoz állítottuk össze.

Az "igazság" sokszor szinte az orrunk előtt van...

Hogy ez mit takar? Rövid, maximum 3,3m feeder bot és a hozzáillő gyorsfékes, vagy nyeletőfékes orsó. Ez utóbbiakra azért van szükség, mivel - a helytől függően – olykor akár parttól 5-8 méterre is horgászunk, a kapások hevességét nehéz lereagálni.

Rövid bot, nyelető- vagy gyorsfékes orsó a jó kombó a "lógatóra"...

Tudni érdemes, hogy a partközeli részek adják a darabosabb halakat, így még egy ok szól az ilyen fékrendszerű orsók mellett.

Az alapozó etetés sose maradjon ki!

A horgászatot természetesen most az alapozó etetéssel kezdtük, melyhez egy igazán speciális feeder botot vettem igénybe. A GARBOLINO ESSENTIAL feederbotok között létezik egy típus, ami egy kicsit kilóg a sorból, ez nem más, mint a FEEL&BAIT. A névválasztás nem véletlen, mivel ez "etető" és egy "markerező" bot egyben. Ehhez a két feladathoz megfelelő paraméterekkel és megoldásokkal rendelkezik. A bot anyaga és kidolgozása megegyezik a többi ESSENTIAL botéval, viszont ez elképesztően erős. Olyan, mint HULK!

A megfelelő alapozás itt hatványozottan fontos...

Viccet félretéve, ezzel a bottal gyakorlatilag bármit be lehet dobni, ami egy alapozó vagy frissítő etetés során szóba jöhet. A bot spicc része festett, így az összkép is a helyén van, így olyan mint egy feeder bot! Ennek miért van jelentősége? Sok helyen előírás az is, hogy csak feeder bottal lehet etetni, a FEEL&BAIT esetében ez is megoldott. A spicc rész kellően erős, merev, ahhoz hogy ne kelljen aggódni, hogy ha feltekeredik a spiccre a zsinór és abból baj lenne, mert nem lesz. A "FEEL" szóról egy pár gondolat, a horgászhely feltérképezése hihetetlenül fontos, amennyiben erre tudunk elég időt fordítani akkor az eredményesség egy új dimenzióját fogjuk megtapasztalni.

Az a bizonyos "célszerszám"...

A legtöbb SPOD jellegű bojlis botnál megszokott megoldás, hogy a boton, bizonyos távolságonként ismétlődő "bandázsolás" található. Aminek a célja, hogy a markerezés során, szinte centiméter pontossággal meg tudjuk állapítani az adott ponton a vízoszlop magasságát. Ez utóbbira érdemes odafigyelni az Abérton is, bár elérhető a medertérkép is, ez jóval pontosabb tud lenni. A gyűrűsor is azt a célt szolgálja, hogy a pörgős etetés során a zsinór, illetve az előtétzsinór csomója zavartalanul fusson ki. Az ESSENTIAL FEEL&BAIT egy hibamentesen használható, tökéletes etetőbot, amelyet direkt erre fejlesztették ki.

A jó, a rossz és a kevés etetőanyag!

Az alapozás taktikája sokféle lehet, ez, mint minden más az Abérton szintén helyfüggő. Azokon a partszakaszokon, ahol többet horgásznak, elegendő lehet a kisebb alap, míg a kevésbé háborított részeken nagyobb dózissal kell dolgozni. Viszont az előbb leírtak a METHOD OB Döntő versenynapjaira érvényüket vesztik, mivel kellően be lesz „horgászva” és „fel lesz etetve” a pálya. Én általában egy közepes alapot szoktam rakni a „láb alatti” pecára, amihez nem a legnagyobb round kosarat szoktam használni, ennek is oka van, de majd erről később. Szóval egy közepes, nagyjából 6 kosár csemegkukoricát pakoltam be 12 méterre. Mivel másra nem is készültem, így ezen a távon kezdtem el horgászni. Semmi színezés, telibe az etetésre!

Ezt csak ezzel tudod megoldani...

A közepes méretű 20 grammos Preston ICS In-line Banjo XR kosárral. Hogy miért kedvelem ezt a kosarat, annak az okait fentebb már leírtam! A horgászat első etapjában a víz igazi kincsei a termetes dévérek jelentkeztek, a rájuk jellemző kapással. Az „abérti dévér” a pontyokat megszégyenítő botgörbítéssel adja hírül, hogy megérkezett.

Amikor jönnek a törpék!

A második és a harmadik óra is hasonló módon telt, helyenként egy – egy törpeharcsa keveredett a képbe, de nem volt zavaró. Apropó törpék, ezek a sokunk számára „kedves” halak a szokásosnál nagyobb számban fordulnak elő, viszont nagyon jól jelzik, ha valamit jó vagy rosszul csinálunk az etetés során. Szóval érdemes figyelni erre.

A törpe jelenléte vagy hiánya fontos információ...

De térjünk is vissza az ominózus horgászatra! A peca utolsó etapja a megszokottól eltérően, lényegesen gyengébb volt, pedig ez – szinte – mindig az ellenkezőjét szokta mutatni. Mivel új távolság „nyitásában” nem gondolkoztam és az alapozásra szánt magok is igen megfogytak, így a kosár mérettel való játék következett.

Az etetőanyagra jól reagál a törpeharcsa és az amur is...

Az etetőanyagra szükség volt, mert a „tisztán kosárral” történő methodozás ma egyáltalán nem adott halat. viszont az egyébként kevés etetőanyagra is sáskaként rontottak rá a törpék, így nem maradt más megoldás, mint a lehető legkisebb méretű method kosarak bevetése.

A legkisebb és a legnagyobb, mikor melyik a jó...

Végül az ütem, a megfelelő időközönként pontosan „kezelt” etetés és a kellő attraktivitást biztosító – igen kevés – etetőanyag prezentálása meghozta az áttörést, és újra életre kelt előttem a pálya.

Olykor csak tényleg csak "az apróságokon" múlik...

Az Abért szinte mindig tartogat valami meglepetést, nem volt ez máshogy most sem. Olyan konstans déli szélben feedereztünk, ami szökőévente egyszer van. Tudni kell, hogy ez az egyik leginkább kedvezőtlen a horgászat szempontjából, ha a versenypályán, vagy a Gyöngyös patak felőli részen ülünk. Horgászat végeztével összegeztük a napot, így még egy kiküszöbölni való csorbát találtunk, de az maradjon egyenlőre titok, főleg hogy közeleg a METHOD FEEDER OB hete, ahol Kiss Gergely és Fekete Csabika fogja képviselni a TACKLEBAIT színeket.

TACKLEBAIT, MINDENT A HORGÁSZOKÉRT!